Gazdag család lánya az apai tilalom ellenére hozzámegy a nem túl sikeres forgatókönyvíróhoz, akit ráadásul a munkanélküliség veszélye fenyeget, elvégre 1942 környékén nem szárnyalt a filmipar. De vajon sikerül-e az áttörés?
Shindo Kaneto első rendezése volt ez a film 1951-ben és nagyjából az első feleségének, Kuji Takakónak a történetét filmesítette meg. Mivel Kuji Takako fiatalon elhalálozott, így nyilvánvaló, hogy ez a sztori is egy bús melodráma lesz, teletűzdelve a 40-es évek filmiparának túlélésért folytatott küzdelmeivel. A maga műfajában ez egy teljesen jó és realista alkotás, ellenben talán pont emiatt válik a második felére eléggé vontatottá és repetitívvé (Shindo helyett Numazakinak hívják a forgatókönyvírót, akinek újra és újra és újra kell írnia a scriptjét, miközben a felesége betegedik lefelé), de nyilván az életben is valami hasonló volt a helyzet, így értelmetlen és felesleges azon morfondírozni, hogy talán jobb lett volna, ha kicsit többet látunk a korabeli filmes világból. Mert hát már a cím sem arról szól és a háború rémségeiből sem sokat kapunk egy bevonulás és annak végeredménye révén. Az eddig írt sok nem szó ne riasszon el azonban senkit sem a filmtől, mert Shindo életművét érdemes egyszer végignézni.
Utolsó kommentek