Hét rövid történet Hongkongból, hét remek rendező prezentálásában. A 60-as évektől kezdve, felidézve a különböző évtizedek jellegzetességeit a kungfut tanuló kölköktől kezdve a 80-as évek tinijeinek kínjain keresztül egészen a megváltozott városba visszatérő öregúrig.
Kicsit olyasmi ez a film, mint a kínaiaknak a My People, My Country volt, annyi különbséggel, hogy itt a propaganda helyett a kőkemény nosztalgia van előtérbe tolva, kivéve az utolsó, eléggé elborult elmegyógyintézetes agymenést. Sammo kungfus kölkeit nagyon szerettem, néztem volna még sokáig, ahogy Francis Ng tanárbácsis sztoriját is, meg Yuen Wah kungfus papáját, aki az unokájával próbálja megtalálni a közös hangot. A többi sztori is jó, nagyon szerettem elmerülni ennek a városnak a nosztalgiájában, na meg imádtam újra látni megannyi régi kedvenc színészt.
Utolsó kommentek