Hosszú évek után egy ismerősük esküvője alkalmából újra összejön hat barát, akik egész iskolás korukat együtt lógták végig. Ha már újra együtt vannak, felidézik a sok-sok régi kalandjukat.
Matsui Daigo filmje egyszerre lenyűgöző és zavarba ejtő. Nem elsősorban amiatt, hogy a kicsit tökkelütött hősei távolról emlékeztetnek az In Those Days figuráira, még csak nem is amiatt, hogy vicces a bőven 30+-os embereket iskolás göncökben látni, hanem inkább azért, mert (egy eléggé fejvakarós fordulatot leszámítva) teljesen átélhető mindaz, amit bemutatnak. Ugyanúgy baromkodnak együtt, mint tizenévesen, ugyanúgy megy a hülyéskedés, de mégis, azért eltelt némi idő és vannak régi vágyak, amelyeket nem feltétlenül kellene most kivitelezni. A zavarba ejtő rész sem elsősorban az esküvőn előadott produkciójuk lesz, hanem a fejvakarós fordulat, amely nem feltétlenül a legszájbarágósabban van felvezetve és lehet, hogy második megnézésre, ha a néző már tudja, mire kell figyelni, akkor érthetőbb, mint így. Mindezekkel együtt egyáltalán nem volt rossz, sőt!
Utolsó kommentek