Kedvenc nagypofájú hősünk ezúttal a Yagyu-ház ügyes-bajos dolgaiba botlik bele, akik egy elajándékozott családi ereklyét próbálnak visszaszerezni. Az ereklye (egy kard) mögött azonban nagy titok és még több bonyodalom rejtőzik, ráadásul még hősünk múltjáról is kiderül néhány dolog.
Az Otomo Ryutaro nevével fémjelzett és a Toei chambara fantasztikus keretein belül leforgatott részek után nem sokkal a Shochiku is igyekezett a hősben rejlő lehetőségeket kihasználni és az eredeti 1927-es regényfolyam helyett az 1934-es folytatásokból merített ihletet. Így került bele a történetbe a Yagyu-ház, illetve a főhős múltja, valamint a hangvétel is kicsit más lett, sokkal több benne a nyomozás és a rejtély, mint a korábbi részekben. Ez nem feltétlenül vált hátrányára, mert egész jó a sztori, bár igencsak hasonlít a Tange Sazen and the Princess történetére. Viszont így, hogy nem sokkal korábban láttam néhány részt Otomo mester alakításában, így kicsit fura volt (az egyébként szintén nem rossz) Tanba Tetsuro által megformált karakter, ahogy a mások által előadott vicces sidekickek is. Kicsit olyan utánérzésnek hatott az egész, mintsem valódi Tange Sazen sztorinak, pedig ez is az, még úgy is, hogy ugyan hülyén hangzik, de hősünknek itt a másik kezében van a kardja.
Utolsó kommentek