A nagyon gonosz japán vezér le akar nyúlni egy artifaktot és ezért nem rest meggyilkolni is artifakt tulajdonosait. Csak egy csecsemő és egy szolga marad életben, aki felneveli a gyermeket, a bosszú pedig elkerülhetetlen.
A nyitójelenet lenyűgöző, egy az egyben hozza a klasszikus, 90-es évekbeli wuxia filmek hangulatát és trükkjeit, nyoma sincs a modern wuxia rákfenéjének tekinthető CG-nek, meg béna energianyaláboknak, van ellenben jó kis huzaltechnika, meg kaszkadőrmutatványok dögivel, avagy biztos vagyok benne, hogy a rendező és a stáb nagy rajongója a klasszikusoknak. Ez a későbbiek során is látszik, rengeteg "Jackie Chanes" geg és bunyó színesíti a látottakat, ám minél többet látunk belőle, annál látványosabb, hogy hiába a rajongás a klasszikusokért és hiába a klasszikus trükkök használata, ha amúgy a koreográfiák bénák és agyon van vagdosva az egész. Ez még megbocsátható lenne, az azonban nem, hogy rengeteg a gagyi vígjátéki rész benne, a kínai humor pedig általában vagy nem vicces, vagy elveszik az angol feliratban. A sztori ezt leszámítva persze hozza a wuxia szokásos kellékeit, leszámítva a nagy értelmetlen halált és önfeláldozást, ez ahhoz túl könnyed film, hogy beleférjen. Szóval nagyon felemás, mert az eleje nagyon sokat ígér, de végül sajnos keveset nyújt, pedig még nindzsák is vannak benne.
Utolsó kommentek