Detective Dee újra furcsa halálesetekkel találkozik, amikben az a közös, hogy a balesetek és öngyilkosságok áldozatai mosollyal az arcukon haltak meg. A nyomozásban pedig még egy nem várt rivális is akad.
A jó kis wuxia nyomozó igazi franchise-szá nőtte ki magát Kínában, Du Yiheng csak idén kétszer bújt bele a gúnyájába, hogy a Hongkongból áttelepült Francis Nam megrendezze az újabb kalandjait. Akárcsak a Solitary Skies esetén, úgy itt is elmondható, hogy a modern kínai wuxia csodáknál jócskán magasabb polcra helyezhető, hiszen a sztori néhány apróságtól eltekintve teljesen korrekt és fordulatos, a csaták pedig meglepően látványosak. Persze ahhoz, hogy igazán jó wuxia legyen, ennél több kellene, főleg a zavaróan elnagyolt történeti szálakat kellene elfeledni végre (pl. az a mérgezés és a kigyógyulás még Bollywoodban is röhejes lenne), a nagyon gagyi rajzolt szörnyeket kéne feledni, ahogy a béna szerelmi hülyeségeket is visszább lehetne vágni, mert feleslegesen lelassítják az amúgy sem túl pörgős sztorit. Szóval nem egy nagy durranás a film, de legalább nem idegesítően rossz, mint a modern kínai wuxia mozik többsége, így a kategóriáján belül szemléleve kifejezetten tetszett!
Utolsó kommentek