Egy 10 éves kislány holttestét találják meg a rendőrök és nyilvánvaló, hogy gyilkosság áldozata lett. Hamarosan megtalálják a tettest is, így az egész egy tipikus bűnügynek látszik. Aztán a nyomozó elgondolkodik a tettes könyörgésén, hogy találja meg helyette, milyen varázslatnak esett áldozatául.
Úgy 40 másodpercnél, amikor még csak a szereplők neveit sorolják fel, megjelenik Hussin Bin Abu Hassan, a renowned Malay sorcerer. Innentől kezdve egyértelmű, hogy a film csak jó lehet. Persze csak a maga módján, elvégre ez egy Shaw Brothers alkotás, azok többsége pedig bizonyos szerek hatása nélkül nem biztos, hogy teljesen élvezhető. Nos, ez a film is ilyen, az alapsztori egyszerű, mint a faék, ráadásul úgy a film harmadánál totál szét is esik és kvázi egy új történet veszi kezdetét, ami egyébként nem is baj, mert az alapsztoriban nem volt több. A 106 perc elég jelentős részét a különféle fekete máglyák gusztustalan folyamata teszi ki, ezek kifejezetten szórakoztatóak, viszont ilyen mennyiségben fárasztóak is. A thaiföldi szál a legjobb, amikor már Hongkongban folyik a varázsolgatás, onnantól kevésbé köti le a nézőt, viszont a végjáték és a lezárás igazi megváltás, a szó minden értelmében. Szóval ez a maga kategóriájában egy jó film, csak valahogy jóval hosszabbra sikerült, mint kellett volna.
Utolsó kommentek