Okinawa festői szigetvilágának egyikén, Kitadaito-n nincs gimnázium, így a továbbtanuló gyerekeknek 15 évesen el kell hagyniuk a szigetet. Főszereplőnk, Yuna a helyi tradicionális zenét játszó Borojino lányzenekar tagja és ő lesz a vezető, amikor elődje elhagyja a szigetet. Persze csak egy évig lesz vezető, közben pedig az élet és a felnőtté válás számtalan problémájával szembesül.
Gyakorlatilag az első percben magába szippantja a sztori a nézőt, elsősorban az okinawai színhelyek miatt, amik mindig varázslatosak szoktak lenni. Nem sokkal később már a lenyűgöző helyi akcentusban (már-már külön nyelvnek tekinthető) előadott dalok fokozzák tovább a hangulatot, egyre erősebb lesz a nézőben az érzet, hogy el akar jutni erre a helyre. A többire azt is mondhatnánk, hogy a szokásos, hiszen ez is "csak" egy nagyszerűen eltalált coming of age mozi a tinédzserkor minden nagy problémájával megfűszerezve, gyönyörű, átélhető, realisztikus módon előadva. Az Enoshima Prism-et is jegyző Yoshida Yasuhiro újfent jó munkát végzett, ennek az egzotikus helyszínen játszódó nagyszerű, megható sztorinak is ott a helye a műfaj örökbecsűi között. Az utolsó előtti jelenet azzal a dallal valami hihetetlenül erős, varázslatos, emlékezetes, látni kell!
Utolsó kommentek