A sztori Zhou Enlai, a Kínai Kommunista Párt hatalomra kerülésében nagy szerepet játszó vezetője körül bonyolódik, de még akkor, amikor csak szerveződött minden és a szereplők (a kommunisták, a Kuomingtang és az amerikaiak) próbálkoztak túljárni egymás eszén, javarészt a kiterjedt ügynökhálózat révén, ráadásul Zhou még a noteszét is egy amerikai gépen felejti. A megfigyelők pedig sokszor egyáltalán nem is titkolták, hogy ők megfigyelnek...
Imádom a kommunista propagandafilmeket! Még akkor is, ha éppen egy kevéssé izgalmas, a sok, követhetetlen szereplő miatt helyenként kifejezetten unalmas darabbal hoz össze a sors. A sztori kaotikus, a rengeteg név miatt abszolút követhetetlen, viszont időnként felettébb jókat lehet szórakozni a közjátékokon (amerikaiak autósüldözik egymást, van egy röhejesen felgyorsított kungfu jelenet, minden mellékszálról a kommunistákra lehet asszociálni, stb.), valamint mindenképpen értékelendő, hogy milyen szépen valósították meg a 40-es éveket. Egyáltalán nem olyan ridegen tiszták a helyszínek, mint mondjuk a Lust, Caution!-ben voltak. Ezeket leszámítva viszont viccesek a dolgok, főleg a tömegjelenetek, a digitális repülőgépek és persze maga Zhou Enlai figurája is, akinek röhejesen vastag szemöldököt sikerült gyártania a sminkeseknek. Az eredeti se volt semmi, de biztos, hogy a vásznon a kevesebb több lett volna. Szóval, a filmet csak az tudja értékelni, aki szereti a kommunista propagandfilmeket (van ilyen rajtam kívül?), egyébként minden valószínűség szerint nézhetetlen, ugyanúgy, ahogy a többi is.
Utolsó kommentek