Kuen, az idősödő őrmester hétköznapjait követhetjük végig, ami egyrészt nem túl változatos (bent ül a rendőrségen, este pedig a beteg fiát babusgatja), másrészt egész izgalmas (gyakran fut bele gyanús alakokba, meg a fiú is akciózik időnként). Mindez pedig igazi mély, eszmei mondanivalóba van belecsomagolva.
A posztert látva és az ismert hongkongi filmekből kiindulva a nem felkészült néző számára valószínűleg borzasztó élmény lehet a The Constable, mert ugyan vannak benne látványos (bár elég mesterkélt) akciók, de egyáltalán nem akciófilm, viszont egy (mondjuk úgy, hogy) szerzői művészfilmnek nagyon kevés, pedig minden valószínűség szerint az akart lenni. Ezt egyetlen névből meg is lehet állapítani, ugyanis az egészet (rendezőként, producerként és forgatókönyvíróként is) a nagyon szép, de bűn rossz filmjeiről elhíresült Dennis Law jegyzi. Aki ismeri a munkásságát, az egyből más szemmel és más elvárásokkal fogja (időnként kínlódva ugyan) végigülni a mozit és meg kell hagyni, hogy az eddigi Law próbálkozásokkal összehasonlítva a történet meglepően jóra sikeredett. A rendezői hiányosságok azért bőven megvannak benne (erőltetett, hiteltelen, túljátszott drámai pillanatok, tipikus klisék (mindig 1 perccel maradnak le hőseink mögött a rendőrök), stb.), ettől függetlenül, főleg eleinte egy jó kis feelgood rendőrmozit kapunk, ami a végére egész komolyra és hellyel-közzel (nincsenek számítógépes trükkök az akciókban!) látványosra is fordul. Az már csak hab a tortán, hogy Simon Yam a főszereplő, őt még a legrosszabb filmekben is mindig élmény nézni, pláne akkor, ha kemény zsarut játszik, mint ahogy most is. Szóval, ha a helyén kezeljük a filmet és tudjuk, hogy mire számíthatunk tőle, azaz lejjebb vesszük az elvárásokat, akkor egész szórakoztató lesz!
Utolsó kommentek