Három diák három teljesen különböző családi háttérből érkezvén nagy haverok, de pont emiatt nagyon utálni is tudják egymást. Ráadásul még a nagy futóverseny is itt van a nyakukon.
Alig több mint egy évvel a Come on Girls! után a Shibugakitai már egy jóval komolyabb, egyben jóval komorabb hangvételű filmben parádézott, amelyet Kubota Ryo regényéből adaptáltak. A hamisítatlan 80-as évek hangulat ebben is benne van, ahogy hellyel-közzel a nagy kalandok(ra vágyás) is, ám valahogy mégsem áll össze a kép egy teljes egésszé. Ugyan diákokról van szó, de a suli szinte egyáltalán nem jelenik meg, ellenben bőséges teret szentelnek az alvilágnak (melynek vezetője egy 40 évesnek kinéző 20 évesnek mondott valaki), hőseink pedig valahogy egyáltalán nem a standard 17-18 éves fiatalok világát élik. Ennek megfelelően az a habkönnyű, felhőtlenül szórakoztató hangvétel, ami az első filmjüket jellemezte, itt csak nyomokban lelhető fel (leginkább amikor Motoki Masahiro és Takabe Tomoko romantikázik), a többi inkább csak a folytonos szenvedésről szól. Emiatt pedig valahogy kilóg az imádnivaló 80-as évek filmek sorából...
Utolsó kommentek