Megölnek egy jakuzát a tengerparton, mert veszélybe sodorta a klánját. A gyilkosa 15 év után szabadul, ám a klán romokban, az oszakaiak igyekeznek átvenni a hatalmat, emberünk pedig még a meggyilkolt jakuza lányáról is gondoskodni próbál.
Jó kis Toei yakuzafilm a 70-es évek végéről, már bőven a nagy yakuzafilmes hullám után. A korszakhoz illően jól el van nyújtva, lassú és lírai a tempója, a nagy leszámolások és csetepaték helyett pedig a lélektanról szól leginkább, hősünk szinte szótlanul őrlődik a bűntudat és a felelősség terhe alatt. A jellegzetes 70-es évek feeling mellett (fantasztikus verdák, jó zenék (igaz, a legtöbbet csak bénán karaokézzák), neonfények, stb.) leginkább az az érdekessége tehát, hogy hogyan próbálták megújítani a yakuzafilmek műfaját. Itt már nyoma sincs a fiatal, menő, céltudatos jófiúknak, itt mindenkit gyötör a sötét múlt súlya és ki így, ki úgy igyekszik megúszni a dolgokat, vagy éppen megbirkózni velük. Jövőkép? Na az pedig sehol. Ezen hangulat és ezen dolgok sulykolása miatt tetszett, de mint film, mégsem olyan jó, időnként nem igazán képes lekötni a nézőt.
Utolsó kommentek