A címhez méltóan 1999 nyarán egy fantasztikus, paradicsomi helyen levő, ám töküres kollégiumban három (illetve négy) fiú maradt és próbálják a kissé zavaros gondolataikat és érzelmeiket helyre tenni.
Kaneko Shusuke ezen filmje egy furcsa, álomszerű, semmihez sem hasonlítható atmoszférájú mozi, amit nem igazán tud hova tenni a néző. Kezdve azzal, hogy tök üres az egész épület, vagyis mintha a szereplők ki lennének szakítva mindenből és egy külön, saját világban lennének, folytatva azzal, hogy az egyikük több néven is fut, illetve azzal, hogy a fiú szerepeket lányok alakítják. Van benne sok-sok rejtély, amik java része nem is lesz megmagyarázva, ahogy az sem, hogy miért pont 1999-re tették a történet időpontját, amikor (1-2 lényegtelen iskolai felszerelést leszámítva) játszódhatna akár 1929-ben is. Szóval ez a film nem a sztorijával (ami egyébként egy drámairó, Kishida Rio műve), hanem a hangulatával tudja megragadni a nézőt, már amennyiben a néző képes ráhangolódni. Nekem annyira nem sikerült, így érteni vélem ugyan, hogy miért rajonganak sokan ezért a filmért, de én nem leszek közöttük.
Utolsó kommentek