Úriember egy vonaton tér magához, majd leszáll és egyrészt elkezdi keresni, hogy hol van, másrészt elkezdi keresni, hogy hogyan is keveredett ide. Aztán miközben szedi össze a gondolatait, egy nagy rakás helyi nővel is ilyen-olyan kapcsolatba kerül.
Mint írják, Wakamatsu ezen filmje egyfajta paródia, mégpedig a másik nagy pinku úttörő, Imamura Shohei A Man Vanishes című áldokumentumfilmjének a kigúnyolása. Imamura filmjét nagyon nagyon rég láttam és már nem is emlékszem rá, így az összehasonlítás, illetve az arra a filmre tett kikacsintások és gegek most kimaradtak, de ezek nélkül is szórakoztató a film, legalábbis az első fele, mert a jóval későbbi, Sabu-féle Monday is hasonló módon épül fel, igaz, egy másik kor másik nézőközönsége számára. A megvalósítás amúgy teljesen vállalható, a sztori első fele abszolút male fantasy, hát ki ne akarna így kiszakadni a rideg hétköznapokból, hogy ott van a tengerparton, nincs semmi dolga, van egy rakat pénze és még nők is akaszkodnak rá? A sztori második fele már inkább egyfajta fura survival történet, melyben emberünknek össze kell szednie magát, ha valahogy vissza akar keveredni Tokióba, ahol aztán a legtipikusabb Imamura kikacsintással találkozik. Vagyis, ez is egy jópofa Wakamatsu film, de nem annyira erőteljes, hogy igazán emlékezetes maradjon.
Utolsó kommentek