Új lány érkezik a tengerparti lepukkadt motelbe, hogy a szálló(?) vendégeknek egyéb szolgáltatást is nyújtson. A motel azonban egy családi vállalkozás, így a különféle balhék előre borítékolhatóak.
Kim Ki-duk egyik korai eposza egyrészt finoman fogalmazva is polgárpukkasztó, másrészt hihetetlenül abszurd, már az induló szituációtól kezdve. A családi dráma szál teljesen beteg, a késői Nikkatsu roman porn marhaságokat idézi, afféle tévedések vígjátéka jelleggel, mert mindig minden balul üt ki és pont úgy, hogy mindig mindenki mindennel lebukik. A polgárpukkasztó részek a prostituálttal kapcsolatosak, mert az elmaradhatatlan bántalmazó karakter mellett a rendező nagyjából mindenki másról is ugyanezt a képet igyekszik bizonygatni. Mindezt pedig királydrámákhoz méltóan lassú, ráérős tempóban teszi, ráadásul bizonyos elemeket és pillanatokat szándékosan nem magyaráz meg (pl. hogy jött vissza a lány az ugrótoronyból, ha otthagyták a csónakkal?), a végén a nagy fordulat pedig teljesen életszerűtlenül abszurd, legkésőbb ott már egyáltalán nem lehet komolyan venni a látottakat. Szépen beleillik a rendező életművébe, de azért inkább Lee Hye-eun nagyon menő boyish frizurájáról marad emlékezetes.
Utolsó kommentek