Az évtizedekkel ezelőtt híres filmstúdió csillaga leáldozott, amikor a legnagyobb csillaga és a legnagyobb rendezője lelépett és visszavonult egy közeli szigetre. A híres színésznő sokak szerint elhalálozott, mások szerint most is életben van. Aztán egy forgatókönyvíró elbóklászik a szigetre.
Ez egy tévéfilm a 80-as évekből, amelynek fő érdekessége, hogy Obayashi Nobuhiko rendezte afféle meghökkentő mesék stílusban, mindemellett pedig már akkor is óriási nosztalgia volt az egész a régmúlt filmes dolgainak bemutatásával, sok-sok klasszikus filmre való kikacsintással (főleg az 50-es évek macskás horroraira). Ez a mindent elöntő nosztalgia és a filmes kikacsintások viszik el a hátán az egészet, gyönyörűek a fény-árnyék játékok, a klasszikus "papír" falakra vetített képek és a belső terekből való menekülések, már-már szívfacsaró az idő múlásának ábrázolása (Irie Takako és Irie Wakaba személyében anya és lánya alakítja a főszerepet), a "horror" rész pedig a klasszikus japán hidegrázós módon van elmesélve. Mindezekkel együtt is nagyon érződik rajta a kor, ma elképzelhetetlen lenne egy ilyen módon leforgatott film, de talán pont ez adja meg a báját a dolognak, érdekes volt egy ilyen minden ízében retro cuccot megtekinteni. Obayashi itt is szépen meséli el a sztorit, csak éppen a tévés közönség számára készült, így nem tűnik annyira egyedinek, mint a szerzői filmjei. Ettől függetlenül szerettem!
Utolsó kommentek