Az 1910-es és 1920-as évek fordulóján három nehéz sorsú fiatal a továbbtanulás mellett a politikába is belefolyik. Egyikük oroszul tanul és írónak készül, a másik ügyvédnek készül, a harmadik pedig az órák mellett mozgalmat gründol. Ők voltak Qu Qiubai, Zhang Tailei és Yun Daiying, a Kommunista Párt korai, rövid életű vezetői, a film pedig az ő pályájukat mutatja be.
Nem meglepő módon ez is egy többszörös díjnyertes alkotás Kínából, amely nem meglepő módon ismét a kommunista mozgalom korai időszakának mártírjai közül mutat be ezúttal hármat. Az, amit bemutat, az egyáltalán nem rossz, sőt, időnként kifejezetten érdekes azt a kort és annak a(z innen nézve) fura mozgalmait látni. Tele van ismerős (szitok)szavakkal, mint a Komintern, az Internacionálé, meg hasonlók, benne van az elmaradhatatlan (és továbbra is sterilen műanyagnak látszó) Shanghai villamos, a szintén sterilen gyönyörű ál-Moszkva (a valóságban biztos, hogy akkor is egy koszfészek volt), ellenben sajnos nincs benne se Lenin, se Mao, se Sun Yat-sen, csak megemlítik őket. Chiang Kai-shek benne van egy jelenet erejéig, de minek. A pátoszos hangvétel nagyon fura, alig néhány jelenet van, amiben ott van a remény és az energia (lásd a Komintern moszkvai ülését, ahol a kínai delegáció valami teljesen érthetetlen okból angolul hablatyol, ezt nem is értettem), egy jelenet erejéig pedig még a humor is megjelenik (ráadásul kínai filmtől szokatlanul a humor jó!). Szóval a maga kategóriájában (kínai kommunista propagandafilm) egyáltalán nem rossz, de a királydrámásan lassú tempó és a pátoszos hangvétel azért eléggé nehézzé teszi, hogy végigülje az ember a két órát.
Utolsó kommentek