Kedvenc nyomozónk, aki előszeretettel hagyja figyelmen kívül a rendőrségre vonatkozó normákat, ezúttal drogterjesztő hálózat ügyét igyekszik felgöngyölíteni, a szálak pedig többek között Japánba vezetnek.
Akárcsak a tavalyi rész, úgy ez is hozza mindazt, amiért az ember megnéz egy Ma Dong-seok filmet és csak azért hozza mindezt, mert Ma Dong-seok a főszereplő, ez az egész senki mással nem tudna működni. Itt-ott egész jó a humora, a véres-brutális-kegyetlen dolgok hozzák a koreai filmek átlagát, az akciójelenetek meg valahol félúton járhatnak Steven Seagal és Bud Spencer művészete között, Ma Dong-seok pedig pont emiatt szerethető. Ahogy a film is az, mert ez valójában egy paródia, amelyben a nyomozós thrillerek kliséit figurázzák ki minden egyes jelenetben, ahogy azt tették a korábbi részekben is. Nyilván nem ez Ma Dong-seok legjobb filmje, de ha van koreai színész, akinek minden filmjét érdemes megnézni mostanában, az pont ő.
Utolsó kommentek