A Nap épp vörös óriássá készül válni és a Föld napjai meg vannak számlálva, kivéve persze, ha az emberiség végrehajtja a valaha volt legnagyobb mentőakciót.
Mondani sem kell, hogy a 2019-es első rész után a kínai filmipar mindent beleadott, hogy még nagyobb, még látványosabb, még lenyűgözőbb produkcióval álljanak elő, ehhez pedig még az eredeti regény szerzője, Liu Cixin is segédkezett producerként, hogy minél hűebb legyen az íráshoz a végeredmény. A film pedig tényleg olyan, mintha Kína mindent beleadott volna. Sok-sok külföldi helyszín (és ezek többségét tényleg a helyszínen forgatták) Afrikától Európán keresztül egészen az Egyesült Államokig, nemzetközi szereplőgárda, röhejesen felülprezentált oroszokkal és persze a világ megmentőinek szerepében pózoló kínaiakkal. A hard sci-fi szál gyönyörű (imádtam az elején az űrliftet, a jeleneteket a Holdon, a robotkutyát, az elmélkedést a kvantumszámítógépeken, az élet-halál kérdés boncolgatását, a nukleáris fegyverek problémáját, stb.), viszont feltűnően elnagyoltak a soft sci-fi elemek, nincsenek elmagyarázva, hogyan is élne túl az emberiség egy olyan helyzetben, ami épp történik és így eléggé baromságnak hat sok minden (pont úgy, ahogy ez már az első részben is volt). Sok felvetett sci-fi kérdés ismerős már máshonnan, korábbról, így túl sok újdonság és eredetiség továbbra sincs a filmben, mindezeket a látvánnyal és a sekélyes melodrámával (hát persze, hogy betegség, meg autóbaleset van, hiszen a stáb elképesztően fantáziadús volt) igyekeztek ellensúlyozni, felemás sikerrel. Wu Jing poénjai az elején még jópofák, de egy idő után elég fárasztóvá kezd válni a történet és az a helyzet, hogy a majdnem 3 óra egyrészt nagyon kevés, hogy mindent elmagyarázzanak, másrészt borzasztó sok, hogy mindezt az ember végigülje. Mindenképp a javára írandó, hogy jobb, mint az első rész, vagyis a fejlődés látványos, már ez is valami!
Utolsó kommentek