Egy éhenkórász hajléktalan összelopkod egy szmokingot magának, majd belekeveredik egy embercsempész bagázs legsötétebb ügyeibe.
Ez egy John Woo film, ebből következően pedig nem lehet rossz, ugye? Hát de. Ez ugyanis egy John Woo vígjáték, bár a vígjáték helyett inkább úgy lenne érdemes felcímkézni, hogy egy másfél órás Szeszélyes évszakokba oltott Charlie Chaplin burleszk, avagy 1-2 jobb gegtől eltekintve nagy eséllyel a sztori java része már 100 éve sem feltétlenül hatott volna viccesnek, legalábbis Európában biztos nem. Rettenetesen fárasztó, elképesztően túljátszott és túlcsavart az egész, az óvodás burleszkpoénok pedig ugyan érteni vélem, hogy miért kerültek bele (ugye Karl Makáék akkoriban élték ezzel a humorforrással a fénykorukat, lásd pl. Dirty Tiger Crazy Frog, Knockabout, The Fighting Fools), de maga ez a burleszk koncepció valahogy már 1981-ben is elcsépeltnek és elavultnak hatott. John Woo pedig szerencsére nem maradt a vígjátékoknál!
Utolsó kommentek