Egy bukott író kétes ügyletek sofőrjeként keresi meg a betevőt, de még ez sem igazán sikerül neki. Aztán rájön arra, hogy épp február 29-e van, amikor nagy dolgok történnek és újra írni kezd.
Oly sok más japán filmhez hasonlóan ez is egy díjnyertes, 2014-től folytatásokban megjelent regény adaptációja, de érzésre a regény biztos, hogy jobb, mondom ezt úgy, hogy nem olvastam. A moziváltozat ugyanis leginkább a dögunalom és a még éppen érdekes határán egyensúlyozik, több-kevesebb sikerrel. Ez talán a nem túl ismert rendező, Takahata Hideta hibája, aki érzésre folyton azzal játszik, hogy mire bealudna a néző, akkor bedob néhány új infót, vagy csavart, amelyekkel egy ideig megint tovább tudja húzni a látottakat. Kár érte, mert az alapötlet (egy regényben látunk egy regényírót, aki veszettül írni kezd) nem rossz, néhány fordulat szintén érdekes, de közben folyton hülyeségekkel megy az idő. Vagyis, akár jó is lehetett volna, ha mondjuk Nakamura Yoshihiro rendezi, de így még Fujiwara Tatsuya-filmként sem az igazi.
Utolsó kommentek