Tachibana és a lökött haverja letöltötték börtönbüntetésüket és indulnak hazafelé Hokkaidóról. Ám már az állomáson ellopják a pénzüket, a hajón pedig egy drágakő tolvaj banda is feltűnik, hőseink pedig belekeverednek a dolgok sűrűjébe.
A Toei yakuzafilmjeinek talán legsikeresebb sorozata lehetett ez a széria, amelyből összesen 18 filmet forgattak le az évek során, csak 1965-ben legalább hármat. A nyitó epizód még fekete-fehérben készült, az a technika pedig remekül illett a fagyos börtönbeli időszak ábárzolásához, a folytatásban azonban hőseink már csak beszélnek a sittről. A sztori egyébként kicsit összecsapottnak tűnt, helyenként egész gyermeteg dolgokkal (értem én, hogy az a szivacslabda izé mi célt szolgál benne, de akkor is fura volt), van benne egy csomó jelenet, amik csak azért vannak benne, hogy a férfi nézőket becsalják a moziba (egy csomó sztriptíztáncos van a szereplők között, természetesen előadásuk is van), illetőleg rengeteg váratlan fordulat színesíti a látottakat. Vagyis kicsit komolytalannak tűnt az egész, de ezzel együtt is megvan a maga bája, Takakura Kent pedig mindig élmény nézni.
Utolsó kommentek