Egy kisvárosban a tradíciók miatt minden iskolás fiúnak (meg néhány felnőttnek is) egyforma frizurája van. Ahogy az lenni szokott, ez van, akinek tetszik, van, aki viszont viszolyog tőle, például a Tokióból frissen a kisvárosba érkezett diák, aki egyáltalán nem akar lemondani a menő nagyvárosi sérójáról. A tradíciók azonban erősek...
Ogigami Naoko első filmje (a feliratok alapján lehet, hogy valami vizsgafilm jellege is van, nem néztem utána pontosan) már sok mindenben emlékeztet a fantasztikus Kamome Diner, vagy a Glasses hangulatára, ám még nem érződik annyira kidolgozottnak. Persze ez is olyan, hogy az ember imádna a helyiek között lézengeni, a kamaszfiúk kínjai jópofák, érzékletes az is, ahogy a jellegzetes hajviseletről máshol hogyan gondolkodnak, stb., szóval abszolút jól lehet rajta szórakozni. Motai Masako ebben is zseni, a gyerekszereplők egyáltalán nem harsányak, a hangulatot meg már a legelején megadja a Hallelujah. Tetszett!
Utolsó kommentek