Japán nő Helsinki egyik eldugott utcájában kajáldát nyit, ám vendég nem nagyon van. Aztán érkezik egy anime otaku, onnan pedig már nincs megállás a telt házig.
Ezt a klasszikust már hosszú-hosszú évek óta meg akartam nézni, csak mindig elmaradt valamiért. Most végre összejött és végre egy olyan film, amiben nem csalódik az ember, felér a hírnevéig. Igaz, Ogigami Naoko rendezésében rossz filmet még nem láttam, így azért borítékolható volt, hogy nagyszerű lesz, akárcsak a Megane. Már a legeleje zseniális a látszólag teljesen értelmetlen, de szórakoztató mellékzöngékkel (pl. az aikidó tréning, ami főleg így az Ueshiba Morihei életrajzi film után különösen nagyot ütött), aztán ahogy beesik a történetbe Motai Masako, onnantól végleg magával ragadó. Imádtam az elejétől a végéig, ez is azon sztorik egyike, amiktől megéhezik az ember, ahogy arra is erőteljesen késztet, hogy újra szétnézzek Helsinkiben, imádtam látni megint azokat a tereket, ahol anno sétálgattam. Szóval ez a mozi is tökéletes, egy az egyben az a zsáner, amik miatt jó 20 éve rabja lettem a japán mozinak.
Utolsó kommentek