1988-ban járunk, a Showa-éra végén, amikor az elit egyetemen frissen végzett nyomozó érkezik a rendőrök közé Kure városában pont akkor, amikor a két rivális yakuza csoport egymásnek esni készül.
A film elején a Toei logó és a témaként felhasznált yakuzásdi óhatatlanul is nosztalgikus hangulatba ringatja a nézőt, amit nagyban elősegit az is, hogy a sztori 1988-ban játszódik. Manapság azonban már nyilván nem lehet egy komolyan vett yakuzás filmmel előrukkolni, így értelemszerűen itt már a nyomozók a főszereplők, akik a tipikus buddy cop klisé szerint teljesen különböznek egymástól. Kettejük kapcsolata csak az egyik a sok szál közül, amik az időnkénti lassú történetvezetés ellenére is érdekessé teszik a sztorit. A yakuzák egymás közti leszámolásai, a mindenféle kegyetlenkedések, gyilkosságok és holttestek szépen bemutatásra kerülnek, Shiraishi Kazuya rendező nem spórolt a borzalmak szemléltetésével, igaz, egy jó kis sötét tónusú yakuzásdiban ez már-már elvárás is. A nagy nyomozás a krimik tipikus fordulatait követi, de igazából nem is ezen van a hangsúly, de ezt majd úgyis látja mindenki. Vagyis, ez is egy jó modern japán film, aminek még az is az egyik érdekessége, hogy a sztorit Yuzuki Yuko írónő regénye szolgáltatta, aki afféle modern Agatha Christie-ként ontja magából a detektívregényeket.
Utolsó kommentek