Miután Perry kapitány betette a lábát Japánba és a nyugati csempészáru kezdett beszivárogni az országba, az Annaka-klán vezetője úgy érezte, hogy háború készül és az elpuhultnak tartott embereit elküldte egy futóversenyre. Néhány apróság miatt a Sógunátus ezt támadásként értékeli és emiatt nem maradhat el a csetepaté sem.
Több szempontból is érdekes szamurájfilm ez. Elsősorban azért, mert a rendezője amerikai, így kicsit más a felépítése és a látásmódja, mint a "hagyományos" jidaigekiknek. Másodrészt azért, mert megtörtént eseményeken alapul, harmadrészt pedig azért, mert fantasztikusan látványos helyszíneken játszódik és szinte minden egyes főbb szerepet nagynevű színészek alakítanak, látszik, hogy nem spóroltak a producerek semmivel sem. Gyönyörűek a díszletek, a kosztümök, a fegyverek, látványosak és szépen koreografáltak a csaták, minden benne van, ami egy jó jidaigekihez kell. Hogy mégsem tökéletes a végeredmény, az leginkább annak köszönhető, hogy a túl sok szereplő miatt többen is időnként eltűnnek, majd váratlanul felbukkannak, nincsenek következetesen vezetve a történések. A másik pedig, hogy a rendező csapong a műfajok között, időnként már-már bohózatba illő bénázásokkal próbálja a feszültséget oldani, néha idétlen szituációs humorral, egyes szereplők pedig földöntúli fájdalomtűrő képességgel rendelkeznek, sokat rontva ezzel a történet hitelességén. Az alap nagyon jó, a sztori érdekes, de mégis, összességében a film túl sekélyes ahhoz, hogy igazán emlékezetes maradjon. Ettől függetlenül egyszer érdemes megnézni, milyen is egy Edo-kori futóverseny.
Utolsó kommentek