1907-ben járunk, amikor is egy családban még az ennivaló kiporciózása is igen nagy gondot okoz, így a családfő arra a kőkemény elhatározásra jut, hogy némi rizsért cserébe szolgálónak adja a hét éves lányát, Oshin-t, aki nem akármilyen körülmények és kalandok között válik egyre keményebbé.

Kemény, egyúttal nagyon megható sztori ez a tündéri, jóravaló kislányról, akinek nem jutott túl irigylésre méltó sors. Szívesen megnézetném mindazokkal, akik romantikus képzetekkel rendelkeznek a világról, mondván, régen sokkal jobb és emberibb volt az élet. Talán ezután meggondolják magukat... A japán filmekben amúgy is nagy hagyománya van a szegénység és az azzal járó, a modern világban szinte felfoghatatlan döntések bemutatásának (lásd pl. Ballad of Narayama), itt sem fukarkodtak a nehézségek szemléltetésével. A film legerősebb eleme azonban nem ez, hanem a nagyszerű színészi játék. A címszerepben látható Hamada Kokone elbűvölő, ahogy a befogadó családok tagjait játszók között is remek alakítások vannak. Van némi "time flies" érzet is itt-ott, elvégre a nemrég még tiniidolként parádézó Ueto Aya immáron anyaszerepben játszik... Szóval, jó film, szép film, de a történet nagyon kemény, így nem a legkönnyebb fogyasztanivaló...