Ázsiai filmek röviden

Egy jakuzák és kínaiak közötti drogszállítmány, néhány rossz arcú kínai származású fickó, meg a rendőrök. Meg a pénz. Meg a család. Ebből csak valami nagy leszámolósdi lehet.
Miike Takashi trilógiájának első darabja ugyanazt hozza, mint a rendező többi korabeli filmje. Tökéletes, videoklipszerű felütés, láttatva mindazt, amire számíthatunk a továbbiakban, két karakteres főhős (bár Takeuchi Riki itt nincs annyira a középpontban, mint máskor), a szokásos pornográf hülyeségek (amik a japán B filmek elmaradhatatlan kellékei ugyebár), valamint a hangulat, amiről egyáltalán nem lehet eldönteni, hogy ezt akkor most komolyan gondolták és drámát látunk, vagy csak szórakoznak és egy groteszk vígjátékot. Vannak egész erős, drámai pillanatok benne, egy már-már John Woo-t idéző leszámolás, de időnként kizökkentik mindebből a nézőt a groteszk jelenetek. A lezárás pedig abszolút a "hát ezt így hogy?" kategória, valami frappánsabbra számítottam, de az élmény igazából már a létező legnagyobb kliséjelenetnél (elkérik a slusszkulcsot) elszállt, percekkel előre tudni lehetett, mi fog történni. Szóval ez is "csak" egy tipikus korai Miike darab, szórakoztató, de a történet vezetése és főleg a műfajok közötti csapongás kissé kapkodó, hektikus.