Ázsiai filmek röviden

A nyulakkal mindig baj van. Akár nagyok, akár kicsik. Akár élnek, akár nem. Akár élnek, akár bábok. Tudja ezt jól Daigo is és Kiriko is. De ez akkor is csak egy horrorfilm.
A jó 10 évvel ezelőtti nyugaton is sikerszámba ment horrorok guruja, Shimizu Takashi új horrorjában aranyos nyuszik rohangálnak, amik fura hangokat adnak ki. Nem szeretem a horrorfilmeket, mert nem elsősorban a filmek hangulatára vagyok vevő, hanem a jó sztorikra és azok (pont a horrorisztikusság fokozása végett) a horrorokra nem jellemzőek. Itt is ez van, ráadásul a végére kiderül, hogy ez is csak a távol-keleti horrorokra olyannyira jellemző sablonokból építkezik, viszont nagy erőssége, hogy az operatőre Christopher Doyle, így a látványvilág (főleg a vidámparkban) lenyűgöző. Ez adta hozzá igazán azt a pluszt, hogy ne ásítozzak rajta túl sokat. Shimizu ügyesen építi fel a hangulatot és adagolja a nézőnek az információkat, hogy mi is történik, de az első önmagában kevés, a második meg túl triviális (vagy csak már túl sok ázsiai horrort láttam, fene tudja). Szóval, nem egy nagy szám, de a látványvilágáért lehet, hogy érdemes belekukkantani.