A Szöuli Olimpia előtt nem sokkal, 1986-ban elraboltak egy dél-koreai diplomatát Libanonban. Egy évvel később hírt kapnak egykori kollégái róla, hogy életben van, így megindul egy nem igazán hivatalos kimentési akció.
Ez egy valóban megtörtént eseményeken alapuló film és amennyiben az ember nem látta korábban az Escape from Mogadishut és a The Point Ment, akkor még akár némi újat is nyújthat. Viszont főleg a szintén Marokkóban, gyakorlatilag ugyanezeken a helyszíneken forgatott Mogadishu után néha rázza az embert a röhögés, hogy ne már, hogy ugyanazokon a helyeken ugyanazokat a kunsztokat mutatják be itt is, mint alig 2 évvel ezelőtt. A marokkói helyszínek még hagyján, azonban van egy jelenet, ahol (feltételezésem szerint) az Atlasz-hegység alatt furikáznak és annyira tájidegen Libanontól az egész, hogy egyszerűen nem lehet komolyan venni egyáltalán. Az sem segít, hogy hiába járunk a sztori szerint 1987-ben, tele van a város a 90-es, vagy akár a 2000-es években gyártott autókkal. Az amúgy látszik, hogy Kim Seong-hoon és stábja igyekezett mindent beleadni, hogy lenyűgözze a nézőt, csak mivel ez már nem az első Közel-keleten játszódó sztori (ugye a japánok és a kínaiak is forgattak hasonlót), így ha az ember látta azokat, akkor ez a történet unalomba fullad, mert a világon semmi eredeti nincs benne, még a politikai szála sem köti le az embert túlzottan.
Utolsó kommentek