Yan Lie reménytelenül keres egy sellőt, akivel az első részben jóban volt, az örök ifjúságra szomjazó kalóz(?) nő pedig elhinti neki, hogy tudja, hogy lehet megtalálni. Nyilván együtt mennek el a sellők szigetére.
Alig több, mint 1 hónapja láttam az első részt, de szinte semmire sem emlékeztem belőle a sellő hangján, meg a pofátlan lenyúlásokon kívül. Szerencsére nem is kell emlékezni semmire a folytatáshoz, elvégre a szereplők közt is van amnéziás, így a néző igazából együtt nyomoz a szereplőkkel. Fura volt japán(!) kalózokat látni a sztoriban, igaz, csak töltelék szerepük volt a hajó zűrös utasai között. A sellők kolóniája a lökött vezérrel jópofa mellékszál volt, a szokásos artifakt vadászat viszont eléggé letdown, ahogy a CG és a béna CG sárkány is. A sztori tipikus fordulatai hozzák a kínai fantasy alaptéziseit, de nem vagyok biztos benne, hogy ebből megéri még a harmadik részt is végigunatkozni, mert már az első rész se volt egy nagy szám, de jobb, mint a folytatás.
Utolsó kommentek