A legendás első rész után 18 évvel járunk, amikor Li Mu Bai kardját meg akarja szerezni a harcosok világának ura címre pályázó Hades Dai. Természetesen Shu Lien és frissen toborzott csapata, valamint a két rejtélyes fiatal miatt ez nem is olyan egyszerű.
Hogy milyen a film, az tulajdonképpen eltörpül a jelentősége és az elkészülte révén nyíló esetleges lehetőségek mellett, hiszen sokak szerint ez a fajta finanszírozás mentheti meg az eltűnéstől ezt a zsánert, valamint akár az olyan kis műhelyeket, mint a hongkongi filmeseké. A harcművészeti filmek rajongói már legalább egy évtizede panaszkodnak, hogy a műfaj kiveszőben van, hogy a fő táptalajként szolgáló kínai nyelvterületen már nem igazán érdekli a nézőket, hogy nincsenek új tehetségek, stb. stb. Gareth Evans kicsiben (The Raid) már bemutatta, hogy a nyugat tud új színt vinni a műfajba és tetszeleghet a "megmentő" szerepben, most pedig itt van mindez nagyban, a Netflix és a Weinstein Company (meg persze kínaiak) finanszírozásában, egy nagy öreg hongkongi rendezővel (Yuen Woo-ping), amerikai forgatókönyvvel (John Fusco, ő hozta össze a Forbidden Kingdomot is), nemzetközi stábbal, Új-Zélandon forgatott jelenetekkel és a sor még hosszan sorolható. A külsőségek terén tehát minden rendben van. Igaz, nincs Chow Yun-fat és Zhang Ziyi, de nem is hiányoznak, mert hiába a cím, a sztori és a hangulat nem nagyon idézi az eredeti Ang Lee mozit. Ez még nem is lenne baj, mert ettől még simán lehetne egy látványos és szórakoztató wuxia belőle, még a pátoszos zenei aláfestés és az angol nyelv sem okoz túl nagy gondot, de John Fusco nem volt túlzottan képben a műfaj jellegzetességeivel. A helyenként előbukkanó, amerikai Jackie Chan blődliket idéző humor, a már-már Paulo Coelhót idéző bölcsességözön, valamint a nagyon nyugatias lezárás abszolút stílusidegen, elsősorban ezek miatt nem tudtam igazán értékelni. A többi a kicsit szegényes CG és a néhol szintén stílusidegen bunyójelenetek ellenére is teljesen korrekt, de nem igazán kiemelkedő. Azért jó volt újra látni Michelle Yeoh játékát, na meg persze Donnie Yent. Összefoglalva egyszer nézhető, de nem tűnik nagy klasszikusnak.
Utolsó kommentek