Ázsiai filmek röviden

Elérkezik a pillanat, amikor a nagyvállalatnál kissé felemás karriert befutó emberünk nyugdíjba megy. Ahogy az lenni szokott, úgy éli meg az egészet, mintha a halálba küldték volna és elkezd új értelmet keresni a saját létezésének.

Egy minden elől menekülő fickó és a fogyatékos haverja egy szélsőjobboldali sültbolond számára dolgozik, aranyat keresnek egy bányában. A munka sokkal könnyebb lesz, miután találnak egy robotot, viszont a minden elől menekülő fickó öccse is előkerül és elkezdi keverni azt a bizonyosat.

Egy hátrányos helyzetű lány elalszik a suli tetején, aztán amikor felébred, már nem tud kimenni. Mindez még hagyján, mert egyre furcsább dolgok történnek odabent, úgy látszik, hogy csak egy maradhat.

Valami mester összegyűjtötte a japán történelem híres kardjait és röhejes maskarákba öltöztetett androgün emberekként élesztette őket újra. Ráadásul valami szörnyek éppen a történelem megborításával kísérleteznek, így androgün hőseinknek vissza kell menniük a Háborúk korába, hogy mindenki ott és…

Az árva tolvaj kiskölyök kap egy fülest, hogy ha felnőttként rendőr lesz, akkor bármit megtehet. A kiskölyökből felnőtt és rendőr lesz, ráadásul még álmai helyszínére, a gyerekkori városába vezénylik. Ám hiába csak a csajozással és a könnyű pénzzel foglalkozik eleinte, előbb-utóbb fel kell nőni.

Fiú és lány találkozik, majd a lány úgy dönt, hogy ugyanannál a cégnél kezd el dolgozni, ahol a fiú is. Ám a cég nagy, a lány pedig Tokió helyett hirtelen valahol Kumamoto környékén találja magát egy vidámparkban, ahol mindenki vidám, csak ő nem.

Egy harcművészettel is foglalkozó iskola nyári tábort szervez Thaiföldre, ahova a két folyton veszekedő lányt is elviszik. Az odaút során a tanárnő részletesen elmondja, mit ne csináljanak a diákok annak érdekében, hogy ne kerüljenek bajba. Ennek ellenére már az első éjszaka nyoma vész a tanárnőnek.

A Metallica pólóban feszítő Kray és társai a nagy pénz reményében elmennek megnézni egy utolsó melót, ám amikor szembesülnek azzal, hogy mit is kéne csinálni, inkább visszakoznának, ez azonban nem olyan egyszerű.

Segawa Shoji történetén keresztül nézhetjük végig, hogy hogyan lesz egy félénk kisgyerekből nagyszerű, de egy bizonyos szinten megrekedt sógijátékos, aki csak álmodhat arról, hogy mondjuk Murayama Satoshi ellen játszhasson és hogy hogyan sikerül megvalósítania a csodát.

A 30 körüli, meglehetősen zárkózott újságírónő némi közjátékok során beszédbe elegyedik egy fickóval, akiről kiderül, hogy pénzért felbérelhető barátnak. A téma tehát az utcán hever, de hogy lehet ebből cikket írni és meddig lehet elmélyedni abban, hogy vajon meddig számít barátnak valaki?