Egy hírlapkiadó vállalat feje az összeharácsolt vagyona révén egy szórakoztató központot akar építeni egy szigeten. Az előkészületekhez elküld egy fiatalokból álló csapatot a helyszínre, ám ők végül a szomszédos Obelisk szigeten kötnek ki, ahol a bennszülöttek kérése ellenére is kutatgatnak, majd hazaviszik a megtalált fiókát. Aztán jön a városrombolás.
A Gappa volt a Nikkatsu első és egyetlen óriásszörnyes próbálkozása az effajta filmek aranykorában, ám nem aratott sikert, ami elnézve magát a filmet és ismerve a kor többi hasonló darabját, kifejezetten érthető. Nincs benne semmi extra, semmi eredeti, ráadásul még az a menő 60-as évek feeling sem jön át belőle, ami pl. Godzilla kalandjaiban rendre megvolt, nem is beszélve az ezen a téren fantasztikus Giraráról. Szóval vannak bennszülöttek (megannyi korábbi filmben láthattuk már őket), van kaiju tojás (á la Mothra), szörnyszállítás Japánba (á la Godzilla vs King Kong), városrombolás (ahogy az összes többiben), csak a lóvét szem előtt tartó öregúr (mint megannyi másikban), lekonyuló csövű makett tankok, meg tűzijátékként elpukkanó vadászrepülők. Ami tetszett, az úgy nagyjából a sziget megvalósítása (gyönyörűek a barlangi jelenetek), a jó kis verdák, meg az elején a hangulatos zene. Nagyjából ennyi, a többi igencsak felejthető, kicsit unalmas és kiszámítható. Vagyis nem véletlen, hogy a Nikkatsu nem erőltette ezt a műfajt a későbbiek során.
Utolsó kommentek