Szuicid hajlamú főhősünk találkozik egy lánnyal, ami nem ér jó véget, majd amikor épp készül magát felakasztani, még egy irritáló könyvárus sem hagyja békén. A neheze pedig csak ez után következik, hiszen életről és halálról van szó.
Ez a film egy igazi egzotikum még a Távol-Kelet filmjein belül is, amibe igyekeztek minél több dolgot belezsúfolni. Van némi horror, némi sci-fi, némi vígjáték eleme, de alapjában véve "csak" egy melodráma, jellegzetesen 70-es évekbeli pszichedelikus csomagolásban tálalva. A körítés parádés, imádtam a jellegzetesen 70-es évekbeli ruházatokat, a menő pszichedelikus zenéket és a rájuk táncoló elborult arcokat és a sztori első harmadában a néző amúgyis egyik ámulatból a másikba esik, annyi agyament fordulat van benne. Sajnos elég hamar kiderül, hogy a legjobb szál (egy csontvázzal kapcsolatos) végül csak pár percig tart, de igazából az egyébként is csapongó történet úgy nagyjából a film felénél kezd el egyre inkább követhetetlenné válni, illetőleg ami kiderül belőle, az a legnagyobb klisék egyike, ami mind a mai napig a melodrámák rákfenéje. Igen, az egyik szereplő beteg lesz és jönnek a doktorbácsik... Technikailag meglepően amatőr dolgok fordulnak elő időnként, a vágások nagyon furcsák (persze lehet, hogy ez a fennmaradt kópia hibája), a "speciális trükkök" rettenetesek, de ezek inkább viccesek, mintsem megölnék a filmet. A gond a forgatókönyv (illetve lehet, hogy az angol felirat is), egyszerűen követhetetlen egy idő után, hogy mi miért zajlik. Szóval ez egy nagyon érdekes film, de nagyszerűtől messze van!
Utolsó kommentek