Egy professzor és szedett-vedett kincsvadász csapata egy különleges artifakt nyomába ered, amiről úgy tudják, hogy egyrészt megközelíthetetlen és elérhetetlen, másrészt az szabadítaná meg őket egy átoktól.
Volt ennek a franchise-nak egy első része is, amiből leginkább a kulturális forradalom Kínájának lefestése maradt meg, illetve, hogy minden hülyesége ellenére egész jó hangulata volt. A kvázi folytatásban ebből annyi maradt, hogy eleinte egész jó a hangulata, de mind a szereplők, mind az idősík, mind a stáb kicserélődött. Ez általában csak rontani szokott a helyzeten és ez most sincs másképp. A kincsvadászok tagjai igencsak emlékeztetnek egy bizonyos Indiana Jones-ra és egy bizonyos Tomb Raider-re, a kalandok pedig úgy a 60-as évek amerikai B-filmjeinek kliséiből táplálkoznak. Vannak itt piranhák, Godzilla béna másolatai és ellenfelei (pl. egy rák, meg egy kígyó, meg jópár ostoba gyík), néhány jelenetben még a Neverending Story képei is megelevenednek. Szokás szerint túlzásba vitték a CG használatát, nagyon megy a parasztvakítás, a különféle idétlen fantázialényekkel pedig teljesen komolytalan lett az amúgy elég sötétre hangolt történet. Az egyetlen feelinges rész az, amikor egy kislány énekel az elején és közben futkosnak a (majdnem) szentjánosbogarak között, de azt tényleg nagyon jól eltalálták. A többi gyenge, főleg azok a részek, ahol a CG lények és az emberek egy képen látszanak, ott ordít a blue box technika gyatra minősége. Szóval nem ez a film fogja felemelni Kínát a mozinagyhatalmak közé...
Utolsó kommentek