Ryuji egy templomban keres menedéket, miután egy gyilkosság miatt menekülnie kellett a rivális yakuzák bosszúja elől. Persze ahogy az lenni szokott, mind a saját emberei, mind a riválisok rátalálnak, ráadásul az anyja által vezetett grandiózus építkezéssel is bajok vannak.
Némi félretájékoztatás miatt sikerült megint egy sorozatnak nem az első darabjával indítani, ez pedig főleg az első 15-20 percben rettenetesen zavaró, mert folyamatosak a korábbi részekre való hivatkozások, a film elején 1-2 percben ledarált előzmények pedig nem nyújtanak túl sok támpontot. Aztán egyre otthonosabban érzi magát a néző a sztoriban, ez egyrészt a más filmekből már ismerős fazonoknak köszönhető, másrészt a kötelező (rosszmájúan fogalmazva nem túl fantáziadús) fordulatoknak és kliséknek, amik szereplőktől függetlenül is követhetőek. Jó kis Nikkatsu actionhöz méltóan hangulatos a történet, gyönyörűek a helyszínek, a korabeli szokásos yakuzásdikhoz képest pedig érdekes pluszpont a zsaruk és a hadsereg beemelése a sztoriba, ami egyébként úgy érzésre valahol a 30-as években játszódhat, a Showa-éra elején. Nyilván ütősebb és átélhetőbb lenne, ha szép sorban néztem volna végig a részeket, de így se rossz, jellegzetes mozi még a yakuzák gátlástalanságára fókuszáló korszak előttről.
Utolsó kommentek