A szokásosan komplexusos diáklánynak szerelmet vall a piroshajú rosszhírű gyerek, aztán persze sok minden más is kiderül, nem csak róluk, de a környezetükről is.
Úgy látszik, a tinédzserfilmek mára végleg mezei shoujo mangákká silányultak és elvesztették minden eredetiségüket, szépségüket. Itt ez a legújabb csoda is, aminek van ugyan 1-2 pillanata, amin elvigyorodtam, vagy épp hatott a kandou saseru, de a többi része olyan szinten erőltetett, túlhúzott és helyenként kínos, hogy borzasztó nehéz végigülni. A forgatókönyv teljesen ad-hoc jelleggel adagolja a jeleneteket, csapong egyik helyszínről a másikra, miközben a szereplők (újra csak ezt a jelzőt tudom használni) kínos tanmese jellegű párbeszédeket folytatnak. Aztán persze jön a hatalmas happy endo. Hát, én azért kérném vissza a fantasztikus hangulatú tinédzserfilmeket ezek helyett!
Utolsó kommentek