A már eleve nem annyira átlagos gimnazista diák egy este különös dolgok sűrűjébe keveredik, kezdve onnan, hogy egy lány karddal fenyegeti meg a saját szobájában. Új ismerősei pedig nem feltétlenül válnak a barátaivá.
A Fullmetal Alchemist után itt a következő nagy animelegenda élőszereplős feldolgozása, amit szintén úgy néztem meg, hogy fogalmam sem volt, mi a sztori eredetileg és mitől olyan felkapott. A többi hasonló, ám nem túl jól sikerült adaptáció miatt kissé előítéletesen ültem neki, de valószínűleg pont az alacsonyra állított elvárásoknak köszönhetően meglepően jól szórakoztam rajta még azzal együtt is, hogy társaihoz hasonlóan ebben is sok a hülyeség, az utolsó kábé 20 perc pedig kifejezetten idegesítő. A felütés jó, az időnként szinte a semmiből jövő poénos pillanatok szintén tetszettek, ahogy a végre nem mélabúsra állított hangulatra sem lehet panasz. Persze ez a sztori sem váltja meg a világot, főleg úgy, hogy igazából csak egy tipikus "zero to hero" film, amiben némi kiképzés után hősünk képes lesz bárkit lecsapni, á la Drunken Master 1978-ból, annyi csak a különbség, hogy itt szörnyek vannak ellenséges kungfumesterek helyett. A szereplőválasztás sem az igazi, Fukushi Sota jócskán túlkoros a gimnazista szerepre, ellenben Sugisaki Hana teljesen jó, ahogy Miyavi sztoikus, kifejezéstelen játéka is illik a figurájához. A CG-t inkább hagyjuk, a csaták pedig elsősorban a gyakorlás során érdekesek, bár a hongkongi filmekhez szokott szemnek fájdalmasan össze-vissza vannak vágva. A záró nagy csatát pedig inkább nem minősíteném. Szóval felemás ez az adaptáció is, de legalább egy kicsit vagányabb, színesebb, mint a korábbiak, ez sem elhanyagolható.
Utolsó kommentek