Egy nem éppen idillinek mondható család élete még inkább felbolydul akkor, amikor több tagja is szinte egyidőben jön rá, hogy nem a Földről származik. De vajon ez miért van és mit akarnak kezdeni a Földdel?
Nem meglepő módon ezt az elborult, rejtélyekkel teli filmet is Yoshida Daihachi rendezte, akinek nevéhez olyan hasonló misztikumokkal teli, a társadalmat görbe tükrön keresztül ábrázoló mozik fűződnek, mint a Kirishima Thing, vagy éppen a Kuhio taisa, Ebben a legfrissebb darabban még messzebb megy, bár könnyen lehet, hogy már az eredeti Mishima Yukio regény is ennyire elborult volt. Ügyes a felütés (mennyire banális kis marhasággal indul az egész), néhány kulcsmomentum egészen fantasztikus, pszichedelikus hangulatot áraszt magából (pl. ahogy a tengerparton végzik szinkronban a mozdulatokat), itt-ott nagyon erős, lenyűgöző atmoszférát teremtettek. Egy idő után, a vége felé azonban már kissé sok lesz a jóból, főleg a tévés szópárbajok kezdenek kifáradni és túl hosszúra nyúlnak, a lezárás viszont megint nagyon szép. Szóval, ez egy nagyon elvetemült, nagyon hangulatfüggő mozi, ami a nagyon erős pillanatai ellenére sem válik klasszikussá, de minden fárasztó momentuma ellenére is szerettem. Lily Franky átváltozása nagyon látványos benne.
Utolsó kommentek