A XVI. században járunk, amikor Zhejiang tartomány környékén a Ming-dinasztia hadserege nem igazán tudott mit kezdeni a főként japán kalózokkal, egészen addig, amíg meg nem jelent a színen Qi Jiguang.

A jó kis könnyen fogyasztható popcorn blockbusterek megbízható iparosa, Gordon Chan ezúttal egy tőle talán szokatlan vállalkozásba fogott, hiszen alapjában véve egy valós történelmi személy (nem is akárki), sőt, valós történelmi személyek (nem is akárkik) valóban megtörtént csatáit mutatja be. Az ilyen stílusú kínai filmek általában lassúak, unalmasak és közhelyesek szoktak lenni és ha nagyon-nagyon szigorúak vagyunk, akkor mindez erre a filmre is igaz. De nem lenne Gordon Chan Gordon Chan, ha nem szuszakolta volna bele az akciófilmjeire jellemző látványos elemeket, valamint az egész fele ennyit se érne, ha nem lenne benne ennyi ismert arc. Imádtam benne Sammo Hungot, fantasztikus volt a megfáradt hadvezér, Yu Dayou szerepében, ahogy Vincent Zhao sem volt rossz címszereplőként. Imádtam azt, hogy a japánokat nem pusztán sztereotíp leöldösnivalóként ábrázolták, hanem tényleg méltó, kőkemény ellenfelekként, bár az "árulásos" klisétől itt sem tudtak megszabadulni. Imádtam Kurata Yasuaki stratégiáit, imádtam nézni, ahogy a két különböző stílusú sereg egymásnak ereszti a teljesen különböző fegyvereit, imádtam látni, ahogy működnek, vagy épp megbuknak a stratégiák, a harcok pedig szépen koreografált, látványos csetepaték lettek. Külön jópont, hogy van benne Jiang Luxia, aki itt is mindenkit kíméletlenül lezúz.
Viszont, a politikai részek eléggé szájbarágósak voltak, a Qi feleségével kapcsolatos poénok, illetőleg civódások kifejezetten kínosan gyengére sikeredtek és óriási negatívum, hogy ez a stáb sem tudta Jiang Luxia képességeit kihasználni. Ha ott sertepertélnék, a helyi filmesek helyében tuti lenne évente 2-3 főszerepe valami jó kis könnyed kungfu/akcióban, hihetetlen pazarlás, ahogy bánnak vele.
Vagyis, az összkép felemás, tipikus Gordon Chan mozi, amiben benne van a potenciál, hogy valami hihetetlen jó legyen, de mivel ez egy Gordon Chan mozi, így ez sosem jön össze. Ettől függetlenül a kínai kosztümös filmek között egyértelműen a jobbak közé tartozik, az már csak hab a tortán, hogy még nem egyértelműen ördögnek beállított japánok is vannak benne. Chan mester, még sok ilyet!