Egy akut önbizalomhiányban szenvedő, medúzarajongó lány egy este véletlenül belebotlik egy nagyon divatos cuccokban pompázó lányba, akiről reggelre kiderül, hogy fiú. A srác nőnek öltözve beépül a lány barátai közé és ettől mindannyiuk élete változásnak indul.
A szokásos zero to hero recept egy újabb feldolgozását tisztelhetjük ebben a darabban, ami annak ellenére is szerethető lesz a végére, hogy eleinte rettenetesen idegesítő a szélsőségesen kisarkított szereplők és a nagyon gyatra rendezés miatt. Valamiért a rendező a végsőkig ragaszkodott az eredeti mangához és az élő szereplőkkel, mozifilmként egyáltalán nem működő hatásvadász pillanatokat is egy az egyben igyekezett megvalósítani, így nagyon hamar elveszik a realitás a történetből. Ezt csak fokozzák a kiszámítható fordulatok és a végletekig fokozott erőltetettség, ami a színészi játékon is tetten érhető, a sátáni kacajok 9 éves korom legrosszabb rajzfilmjeit idézték. Ettől függetlenül ahogy halad előre a sztori, úgy lesz az egész egyre szerethetőbb, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a karakterek egyre emberibbé válnak, kezdenek leadni a kisarkítottságukból. Már amennyire egy szinte végig nőnek öltözött férfi leadhat belőle ugye. A mondanivaló szájbarágósan egyértelmű, a japánoktól megszokott "ha összefogunk, akkor minden sikerül" motívum bemutatása viszont itt-ott egész jól sikerült, a végén a nagy csúcsjelenet alatti zenék pedig meglepően hangulatosak. Női szemmel nézve valószínűleg sokkal élvezhetőbb film lenne ez, de mint nem célközönség sem tudok rá haragudni, bár nem lesz a kedvenc klasszikusaim egyike.
Utolsó kommentek