Miközben a rosszcsont kiscserkészek szórakoznak a közeli kutatóközpont tengeralattjárójával, egy idegen bolygóról érkezett űrhajó próbálja átvenni a hatalmat a Föld felett. Persze ehhez előbb Gamerával kellene kezdeniük valamit, viszont ezt a kiscserkészek nem nézik jó szemmel...
1968-ra már igencsak kezdett posványosodni és a gyerekek felé nyitni az óriásszörnyes marhaságok felhozatala, hiszen már rég túl voltunk ekkorra Godzilla fián és Gyaos kiebrudalása után már Gamera is a gyerekek jóbarátja lett. Ennek megfelelően az új részre sokat zuhant az amúgy sem túl magas színvonal. Az első percek nagyon hangulatosak, a nézőnek kedve támad belépni a cserkészek közé (főleg a cserkészlányok miatt persze) és eleinte az ellenséges űrhajó is izgalmasnak látszik, leszámítva, hogy 5 darab pingponglabdából van összerakva. Aztán amikor hosszú perceken át tanulmányozzák Gamera múltját, ami abból áll, hogy az első három film "best of" jeleneteit vagdosták össze és nézetik meg újra, onnantól tömény unalom az egész, valószínűleg gyerekként is, pedig rájuk van bízva az egész Föld megmentése. A polipszerű űrszörny, Viras is elég idétlen, az űrhajója sokkal több lehetőséget rejt magában, mint ő maga. Nem véletlen, hogy Gamera hamar leszámol vele, bár gyerekszemmel valószínűleg van 1-2 horrorisztikusabb pillanata a csatájuknak. Szóval, gyengusz, az első két rész után kellett volna abbahagyni a sorozatot.
Utolsó kommentek