Két fiút a nagybátyjuk nevel fel, elhallgatva előlük a nagy titkot, mondván, nehogy bosszút akarjanak állni. Persze, hogy a titok előbb-utóbb kiderül és megindul a leszámolás.
Mit vár az ember egy thai akciófilmtől? Legyen pörgős, kegyetlen és látványos, utóbbi alatt értve a nagyszerű muay thai koreográfiákat. Nos, bizonyos értelemben ezek mindegyike benne van a Vengeance of an Assassinban, az eredmény mégis felemás. Az, hogy gyatra a forgatókönyv, szóra se érdemes, elvégre thai produkcióról van szó (amúgy itt-ott a humorbonbonok egész jók), a pörgésre se lehet panasz, hiszen kis túlzással megállás nélkül zajlik valamiféle csetepaté. A kegyetlenség is elég erőteljesen benne van, de itt már előjön a kiábrándítóan gyenge CG, ami nem csak a bunyókat vágja haza, hanem a látványosnak szánt törés-zúzást is. A pixelhelikopter és a pixelvonat kidolgozása egy közepes színvonalú számítógépes játékban se állná meg a helyét, egy komolynak szánt filmben pedig kifejezetten röhejesek. Főhőseink életereje is elképesztő, olyan sérülések után nem sokkal is vígan csépelik az ellent, amibe más simán belehal, igaz, az ilyesmihez már úgy Sandokan korszaka óta hozzá lehetett szokni. Azaz a film a maga módján kifejezetten szórakoztató, de csak annak, aki tudja értékelni a legfeljebb B kategóriát elérő thai alkotásokat. Mindenki másnak szigorúan kerülendő.
Utolsó kommentek