A wuxia detektívlegenda, Di Renjie visszatért, ezúttal még fiatalon és egy nem akármilyen misztikumot kell megfejtenie, ráadásul nem csak a tengeri sárkány okozza a bonyodalmakat. A tét pedig nem kicsi, az egész Tang dinasztia veszélyben van, Wu császárnővel az élen.
Íme a legújabb megalomán kínai eposz, ami természetesen ezúttal is hongkongi agyakból pattant ki. Tsui Hark nem nyugszik és úgy látszik, még mindig újat akar mutatni az utóbbi időben kissé ellaposodott wuxia műfajban. Az eredmény pedig nem is rossz, de azt azonnal hozzá is kell tenni, hogy a modern filmkészítés keretein belül. A klasszikus, '90-es évekbeli gyönyörű, pörgős, látványos, lenyűgöző hangulatú hongkongi fantasy filmjei már nem fognak visszatérni, így az elvárásokat jócskán lejjebb kell venni, elvégre ma már a kínai anyaország és az onnan kisajtolható hatalmas bevétel az elsődleges szempont. Ennek megfelelően nincs kantoni hang, nincsenek kantoni sztárok, sőt, egyáltalán nincsenek nagy sztárok (kivéve persze, ha Mark Chao és Angelababy annak minősülnek), nincs szinte semmi könnyedség (azért a Tsui Hark-ra jellemző apró humorbombonok megvannak). Van viszont irtózatos mennyiségű CG látványorgia, véleményem szerint továbbra is felemás minőségben (a szörny és a digitális látképek nagyon szépek, a rajzolt emberek és a CG-vel telepumpált harcok bénák), szórakoztatóan röhejes zöld maszk és egy Tsui Hark-hoz méltóan szövevényes, itt-ott egész szórakoztató történet. Tulajdonképpen annál nagyobb dicséret, hogy a három évvel ezelőtti, Andy Lau által fémjelzett változatnál jobb lett, nem is kell. Látványos, a maga módján monumentális, de valahogy mégiscsak felejthető blockbuster, egyszer mindenképp érdemes megnézni.
Utolsó kommentek