A szürke egér mama kedvence lány nem jut be az áhított iskolába, amibe pedig bejut, az kicsit fura. Ez még nem is lenne gond, de valamiért az egész iskola legnagyobb csajozógépe pont őt akarja felszedni. Egy ilyen rózsaszínes árnyalatú poszter pedig előrevetíti azt is, hogy ez lesz a nagyon nagy szerelem.
Sehogy se tudtam ráhangolódni erre a sztorira, a kiindulópontja és a fordulatai már annyi más filmből ismerősek voltak, hogy leginkább csak ásítoztam rajta a facebookozás mellett. Ugyan nagyon látszik rajta a törekvés, hogy afféle "életszagú" történetet hozzanak össze, de az egész túlságosan kisarkított és erőltetett, ráadásul időnként meglehetősen szirupos, végig az az érzésem volt, hogy ez tévésorozatként, vagy animeként sokkal jobban működne (és mivel elvileg eredetileg ez egy anime, így ott feltehetően jobban is működik). Az aláfestő zenék jók voltak, de Takei Emi-nek nem állt jól ez a szerep (Aoi Yuu, vagy még inkább Narumi Riko kellett volna ide helyette, bár ők talán már túlkorosak) és valahogy Matsuzaka Tori sem volt túlságosan meggyőző. A sziruposan rózsaszín románcoknál pedig a boldogtalan románcok sokkal érdekesebbek, úgyhogy ezt nyugodtan ki lehet hagyni és helyette inkább a Bokura ga Ita-ra édemes sort keríteni, ha valaki véletlenül pont erre a zsánerre kíváncsi.
Utolsó kommentek