Felrobbantanak egy buszt, de a rendőrök hamar elkapnak egy igencsak fura gyanúsítottat. Az amerikai krimik ilyenkor szoktak véget érni, de a japánok csak ilyenkor kezdődnek igazán, a pszichiáternek köszönhetően ugyanis durva, kegyetlen, kőkemény moralizálás veszi kezdetét, miközben a gyengék elhullanak.

Amint megláttam a Nikkatsu logót az elején, már sejtettem, hogy nem egy tipikus drámát fogok kapni, igaz, a poszterből ítélve valami teljesen másra számítottam. A felütés brutális, időnként el-el "kell" kapni a tekintetet róla, majd a pszichiátriai résznél beinduló kegyetlen moralizálás is kellőképpen izgalmas és érdekes, a sztori ugyanis csontig hatolóan igyekszik bemutatni egy-egy jónak tűnő döntés következményeit. A finoman fogalmazva is kattant főszereplők nagyon érdekesek, abszolút nem szokványosak, ráadásul az egész film nagyon egyben van, japán filmtől szokatlanul szép, minden brutalitása ellenére is. Itt-ott néhány szál kicsit már hollywoodiasba csap át, de még bőven az emészthető határon belül van, leszámítva talán a klimaktikusnak szánt finálét, ami megítélésem szerint kicsit hiteltelenül béna lett. A lezárás viszont ütős. Szóval, ha bírja az ember gyomra az ilyesmit, akkor megéri megnézni, kíméletlen, de nagyon érdekes darab.