A történet szereplői egyrészt a 2008-as Akihabara mészárlás, másrészt a 03.11 sokkja után próbálják visszanyerni önmagukat, a tragédiák után új értelmet keresni életüknek. Közben megtudhatjuk, hogyan viszonyulnak ehhez a többiek, ráadásul még egy igazi akihabarai maid cafe (a beszédes nevű Pinafore) egy tipikus hétköznapjába is betekintést nyer a néző.
Várható volt, hogy a 03.11 igen hamar több filmbe is belekerül. A Himizu-ben nekem nem jött át igazán a mondanivaló, ezt a filmet viszont a legjobb kortárs japán rendezők egyike, Hiroki Ryuuichi készítette, így nem volt kérdéses, hogy hatásos lesz. Hatásos, még pedig annak ellenére, hogy látszik rajta, hogy gyakorlatilag fillérekből készítették, minden pillanatban törekedtek arra, hogy emberközeli maradjon a produkció, hogy a lehető legjobban átjöjjön a szereplők fájdalma. Paradox módon pont ez adja az egyetlen (sajnos nagyon nagy) negatívumot is, hiszen a kézi kamerával a szereplők közelében sétálgatott az operatőr, ennek pedig egyenes következménye lett a helyenként igencsak hánytatóan rángatózó kamera, ami természetesen a leginkább ütősnek szánt képeket, a katasztrófaturistáskodást teszi tönkre a tsunami által sújtott területen. Mindettől függetlenül ez is egy jól sikerült darab a japánok által tökélyre fejlesztett csendes, lassú lefolyású drámák közül.
River
2012.12.21. 23:53 .YEZy.
Szólj hozzá!
Címkék: 2011 6/10 Japán
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://asianmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr184976958
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek