Ez egy érdekes próbálkozás, aminek elsőszámú pikantériája, hogy ugyanazt az Akutagawa novellát vették alapul, mint anno Kurosawa a Rashomon-ban. Ebből kifolyólag a 60 éve Mifune által megszemélyesített Tajomaru történetét követhetjük végig a gyerekkorától kezdve, tehát a sztori nem elsősorban arra az egyetlen esetre koncentrál, sőt! Ugyan benne van az is (meg a vallomások is), de teljesen más kontextusban, mint annak idején, tehát tulajdonképpen egy teljesen új filmet láthatunk és nem csak egy olyan fura feldolgozást, mint a The Last Princess volt. További érdekessége, hogy eleinte jófajta jidaigekinek ígérkezik, aztán átvált egy rövid időre Robin Hood-ba, majd melodrámába, aztán a végére újra visszajön a jidaigeki. Pont ez az esetlegesség (és a nem minden esetben érthető fordulatok) rontanak az élvezhetőségén, valamint lehetett volna olyan pörgős és feszült, mint anno Kurosawa remekműve volt. Így csak egy érdekes mostani próbálkozás, aminek mind a jó, mind a rossz pontjai megvannak.
Tajomaru
2010.03.01. 00:25 .YEZy.
Szólj hozzá!
Címkék: 2009 6/10 Japán
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://asianmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr965639105
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek