A japán megszállás idején a magukat tigriseknek nevező csoport kisebb-nagyobb huncutságokat követ el a japánok ellen a vonatokon. Aztán egy kis intermezzót követően egyre komolyabbra fordulnak a dolgok és úgy alakul, hogy szemtől szemben is meg kell mutatniuk a japánoknak, hogy mi fán terem a kínai.
A film tömör összefoglalója az is lehetne, hogy Chinese pride in Jackie Chan style. Ez gyakorlatilag 100%-ban leírja, hogy mire is lehet számítani. Önmagában a nagy patrióta hangvétel még nem lenne probléma, de az már igen, hogy a legemlékezetesebb pillanat Andy Lau 20 másodperces cameo-ja, valamint a Jackie filmjeiben ősidők óta megszokott crazy credits a végén, amiből látszik, hogy jó hangulatban telt a forgatás, sokkal jobb hangulatban, mint amiben a néző üli végig a produktumot. Igaz, van benne minden, ami csak kell, azaz a szokásos lehetetlen helyszíneken lezajló JC bunyók, látványos kaszkadőrtrükkök, háborús csaták, bunyó tankokkal, meg még hosszasan lehetne sorolni, mégis, valahogy az egésznek van egy olyan "muszáj" jellege, kicsit (nagyon) erőltetett. Kínaiként biztos más érzés lehet végignézni, de az is lehet, hogy legjobban a cenzoroknak tetszett. Egyszer azért nézhető, de nem hiszem, hogy sokak kedvence lesz, az meg már csak hab a tortán, hogy a japánok többségét is kínaiak alakították és valami rettenetes az akcentusuk.
Utolsó kommentek